A Báthoryak sárkányos címere
A XI. század elején Magyarországra betelepedett Gut-Keled nemzetséghez tartozó Báthoryak hagyománytiszteletében és ápolásában különös fontosságot kapott a család ősi jelvényének magyarázata.
A legenda szerint a Báthori címerpajzsba a sárkány, Vid nevű ősük hőstette nyomán került.
Vid aki a közeli Ecsedi lápban tanyázó, a környéket pusztító, az ott élőket rettegésben tartó sárkányt megölte, annak fogait bizonyítékként kivette.
A sárkányt legyőző Bátori Vid – kinek tettét a hagyomány I. István (1000 – 1038) uralkodásának idejére tette – még mondai személy. A család másik harcosa Opos, viszont már élő személy, aki Salamon király (1063 – 1074) vitézeként egy cseh lovag legyőzéséért kapta a Bátor nevet.
A családi krónikákban a sárkányölő Bátor Vid – Opos alakja egybeforrt, és így került a nemzetség ékvágta címerében a három sárkányfog. A XIV. század elején az ecsedi és somlyai ágra szakadt Báthoriak megőrizték és lelkesen ápolták a hős Vid tettének emlékét, még ha a sárkánymonda változatában volt is eltérés.
Az ecsediek a lápvidék helyszínéhez ragaszkodtak, a somlyaiak emlékezetében a Kraszna folyó mentén húzódó hegyi barlangban élő rettenetes szörnyeteggel végzett párviadalban egy Bátor nevű vitéz.
A Báthori-család címerhagyománya kiterjeszthető az Árpád-korban elevenen élő Sárkányölő Szent György kultuszárak, és ez az elkötelezettség csak erősödött az 1326-ban megalakult lovagi társasággal.
Zsigmond király az Európát fenyegető török veszély miatt 1408-ban újjászervezte a Sárkányrendet, s a tagjai közé emelkedett Báthoriak címerpajzsát ezidőtől díszíti a sárkánykígyó, és teszi egységessé a hagyományt.








